HANGVERSENYKALAUZ 1990-2020 (I.-II.KÖTET)

Fenyő Gábor ütőhangszeres művészt, a MÁV Szimfonikus Zenekar nyugalmazott igazgatóját, a zenekart működtető alapítvány kuratóriumi elnökét, a Szentendrei Kamarazenekar alapító karnagyát, a Müpa komolyzenei ismeretterjesztő programjainak szerkesztő-műsorvezetőjét a szakmában mindenki elismeri. A szélesebb közönség – akik ütőhangszeresként, karmesterként vagy műsorvezetőként találkoztak vele – is méltányolja szakmai felkészültségét; közvetlen, de sosem bizalmaskodó stílusát, a klasszikus zenei értékközvetítés terén végzett, szerteágazó tevékenységét. Ezúttal három évtized munkáját összegezte a Hangversenykalauz 1990–2020 című kétkötetes antológiában, ami egyrészt zenetörténeti adatok és ismeretek olvasmányosan megfogalmazott, gazdag tárháza, másrészt hűséges, árnyalt képet rajzol a MÁV Szimfonikusok rendszerváltás utáni tevékenységéről.A könyv története az első szabad választások évében, 1990-ben indul, amikor a MÁV Szimfonikus Zenekar a korábbitól gyökeresen eltérő kulturális és gazdasági környezetben találta magát. Az ekkor már hosszabb ideje zenei ismeretterjesztéssel is foglalkozó, az együttes vezetésében részt vevő Fenyő Gábor és a zenekar élére frissen kinevezett, menedzser-szemléletű ügyvezető igazgató, Kovács Géza – a Nemzeti Filharmonikusok későbbi főigazgatója – azt találta ki, hogy minden egyes koncerten a hallgatók kezébe adnak egy műsorfüzetet az aznapi programról és a közreműködő szólistákról, karmesterről. Az első koncertet, amihez Fenyő Gábor műismertetéseket írt, 1990. november 2-án rendezték a Zeneakadémián. Németh Judit énekművész közreműködésével, Erdélyi Miklós vezényletével Liszt Ferenc kései szimfonikus költeménye (A bölcsőtől a sírig) és néhány dala, valamint Csajkovszkij VI. szimfóniája hangzott el. Az első műsorfüzeteket még táskaírógéppel kopogták és stencillel sokszorosították. Az 1990-es évek közepétől jött a számítógép és az egyre jobb minőségű fénymásolók, de a MÁV-műsorismertetők technikai kivitelezése egyszerű, költséghatékony maradt.