KIHALLGAT ITT REKEDT IKREKET

Iker-könyv született Babics Imre tollából, s a cím a rá jellemző komoly szójátékkal utal arra, hogy e könyvtestvérpár honnan való: itt rekedtek ezen a világon, mert máshonnan jöttek, máshonnan és másról szólnak. Itt-rekedésüknek oka és célja van: metafizikai tartalmak hordozói. Az első iker, a Kő ködön – címében szintén jellegzetes szójátékkal élve – hétköznapi helyzetből indul – a ködös hajnali munkakezdés előtt ágyában álmatlanul forgolódó költő gondolatai a jelenkori összmagyar sorsról, a lesüllyedt embervilágról, tájakról, Istenről. A mindennapi tehenészeti munkavégzéstől a világegyetem és a teremtő Isten mibenlétén való töprengésig ível a hosszúvers gondolatvilága, gördülnek egyenletesen sorai hűs erdei patakként csobogó hexameterekben, melyeket olykor a költő közéjük iktatott egyéb versformájú versekkel színesít. S tökéletesen kiegészíti őt könyvpárja, a Csendes esély, mely pontlíra: rövid, néhány soros, de annál tömörebb mikroköltemények sorozata, melyek pontokként mutatnak a végtelenségre, egységtartalmukban villogó sokszerűségként változatos versformákat öltve. Aforizmatikus élességgel fogalmaznak, s egy helyütt kijelenti a költő: Isten csendes esélyt adott nekünk arra, hogy emberi emberekké váljunk. E pontversek száma hatvannégy, amely szent számként az ősi kínai jóskönyvre, a Ji csingre utal. Az ikerkötet egyébként is szorosan kötődik az őshagyományhoz, a könyvkettős egymáshoz való viszonya yin és yang viszonya: a Kő ködön áradó hosszúságával női, yin jellegű, a Csendes esély pedig tömör, tézisszerű kijelentéseivel yang, férfi jellegű.