Leírás
Mit veszíthetünk, ha túl fiatalon választunk hangszert, vagy túl korán szakosodunk?Miért engedjünk teret a hibázásra építő, lassú tanulásnak?Hogyan talált gyógymódot a migrénre a könyvtártudományi kar fizikus doktor dékánja?Miért érdemes vezetőként átfogó tudással rendelkező munkatársakat választani a robotok korában?A tízezer órányi gyakorlás szabályától kezdve a Polgár-család zseniális sakkozókat kinevelő módszeréig korábban számos bizonyíték azt sugallta, hogy a kiválóság kulcsa a korán elkezdett és célirányosan minél többet gyakorolt tevékenység. David Epstein, a teljesítménynövelés elismert szakértője azonban a világ legkiválóbb sportolóinak, művészeinek, feltalálóinak és tudósainak életpályáját tanulmányozva megdöbbentő következtetésre jutott: gyakoribb jelenség, hogy a sokoldalúság és a kísérletezés vezet a sikerhez.Érdekfeszítő történetekben bővelkedő könyvében izgalmas kutatási eredményekkel támasztja alá, hogy komplex, kiszámíthatatlan világunkban minél szélesebb spektrumú tudással és készségekkel sokkal nagyobb eséllyel lehetünk sikeresek, mint túlspecializált társaink. A mesterséges intelligencia korában, amikor a számítógépek túlszárnyalják a legkiválóbb szakértőket is, egyre több területen az átfogó gondolkodás és a minél szélesebb rálátás lesz a fontos. Kiderül, hogy nem baj, ha későn választunk pályát, előny, ha kreatívak és rugalmasak vagyunk, és az egészen távoli összefüggéseket is felismerjük, valamint ha minél többféle tapasztalattal a hátunk mögött, nyitottan és szerteágazó érdeklődéssel fordulunk a problémák felé, hiszen a jövő a generalistáké.Az egyik legelgondolkodtatóbb és legmegdöbbentőbb felismeréseket megfogalmazó könyv, amelyet valaha olvastam.Maria Konnikova, A legnagyobb blöff, Az átverés művészete és a Mesterelme szerzőjeSzerintem [Epstein könyve] magyarázattal szolgál a Microsoft sikerére is, mert olyanokat vettünk fel a vállalathoz, akik nemcsak a saját szakterületükön, de több más témában is széles körű tudással rendelkeztek.