HA A PÁLYÁK MESÉLNI TUDNÁNAK...

A szatmári vidéken, a fehérgyarmati járásban az 1970-es nagy Szamos-árvíz után összesen 39 csapat futballozott, számuk az évtizedek során 14-re apadt. Az apró települések között bolyongva Tukacs László túristvándi tanító, játékos, edző segítségével megelevenednek a hamisítatlan falusi futballtörténetek, amelyek az ország bármely vidékén ismerősek lehetnek, a szatmári labdarúgás utolsó mohikánjának szájából mégis különösen hitelesen hangzanak. A régi idők csodaautójával, egy közel fél évszázados bogárhátúval rójuk az utakat, és közben csak hallgatjuk, hallgatjuk a letűnt falusi futballvilág hihetetlenebbnél hihetetlenebb, mégis megdöbbentően valóságos legendáit. A dokumentumértékű elbeszéléseket Csillag Péter újságíró segítségével könyvben és filmsorozatban is rögzítettük, hogy betűk, fotók és mozgóképek révén egyaránt megtapasztalhassuk, mennyi felejthetetlen csodának, könnycsordító tréfának és emberi drámának lennénk tanúi, ha a pályák mesélni tudnának...\"A magyar futball átélt két világháborút, átélte \'56-ot,a rendszerváltást, de a Facebookkal nem bírt.Ezt én a kispaládi cigányoktól hallottam, és igazat is adok nekik.\"***Ha nincs, aki megnézze, a nő lassan beszürkül, eltramplisodik.Na, az ember is így van. Ha nincs feladata, akkor semmivélesz. Így van, vagy nem így van? Meg, ugye, ott van az az érzés, hogyha nincs dolgod, nincs is rád szükség. És valljuk be, rettenetesenszar állapot, hogy nincs rád szükség.***Makai Béla - Nagyarban és Mándon is szóba kerültmár a neve -, ő mondta mindig, hogy a tanító nevel, a tanár megtanít. És kérdeztük tőle: hát Béla bátyám, mi a különbség a kettőközött? Azt felelte: \"Tanítani könnyebb, mint nevelni. Mert ahhoz,hogy tanítsál, csak tudni kell valamit. De ahhoz, hogy nevelj, márlenni is kell valakinek!\" És ebben nagyon igaza volt.***\"Na, a Penyige-Túristvándi tipikus négyesélyes meccs:1, x, 2 vagy félbeszakad. Esetleg el se kezdődik...\"***Az a természetes valami, amit egy ember adhat, az élő szó, éppen aztűnik el. Én azért lettem