MÓDOS ASSZONY ÜRES KÉZZEL

A regény látlelet egy huszonegyedik századi székely faluról. A már értelmüket vesztett, anyagias hagyományokba merevedett vagy önmagát szesszel mérgező idősebb nemzedékről meg a fiatalokról szól, akiknek jelentős része csak a szülőföldtől nyugatabbra tudja elképzelni a jövőt. Vannak, akik nehezen egyensúlyoznak a mindennapokban, amely kisszerű álmaikból, magára hagyottságukból és a képzetlenség szülte naivitásukból ötvöződik. Innen vág neki Sára, a hatvanas éveiben járó falusi asszony Amerikának, hogy hazahozza kitántorgott fiát, és a család ismét teljes legyen. De létezik-e vajon ez a család? Létezett-e valaha? Kiállja-e a hagyományos család a jelen próbáját? Tamás Kincső kérlelhetetlenül leírja mindazt, ami eléje tárul. Ám az emberi világ torzságai mellett észreveszi a pompázatos színeket, és azt is, hogy a jövő mindig nyitott könyv.