ÉRTELMISÉG ÉS POLITIKA

30 év telt el a magyarországi rendszerváltás óta, amely az államszocializmusból a pluralista demokráciába történő átmenetet jelentette. Az egykori vasfüggönyön túli országok mindegyikében demokratikus választásokra került sor az 1990-es években, azonban olyan markáns, karakteres értelmiségi szerepvállalás, mint Magyarországon, egyetlen, valamikori szocialista országban sem jellemezte a folyamatokat.De egyáltalán mit jelent az értelmiség fogalma? Mit jelent ma annak lenni, és mit jelentett a rendszerváltás idején? Miért, és hogyan került annyi értelmiségi a politikába az 1990-es években? Miért nem lehet valaki egyszerre értelmiségi és politikus? Miért, és hogyan változott meg az értelmiség megítélése 2010 után? Mit mondanak erre a rendszerváltás korszak meghatározó véleményformálói? Miként tekintenek akkori énjükre, és hogyan látják magukat ma?11 szereplő, 11 történet. Szitás Katalin Értelmiség és politika címmel adja közre mélyinterjúit, melyeket a rendszerváltás véleményformálóival készített.Pető Iván: „A disszidensnek nevezett értelmiségi szerepből egyszer csak politikussá váltunk.\"Magyar Bálint: „Egy diktatúrában az autonóm értelmiségi szerepnek vannak politikai konzekvenciái.\"Juhász Pál: „Természetesnek tartottam, hogy a közíró az közíró, még ha politikus is.\"Kőszeg Ferenc: „Az, hogy bosszantjuk a rendszert, önmagában olyan élvezet, amiért megéri.\"Bozóki András: „Demokratikus tömegmozgalmak híján az értelmiség helyettesítette a demokráciát.\"Szalai Júlia: „Nem a két pozíció párhuzamossága a probléma, hanem a csúszkálás és az eltagadás.\"Hann Endre: „Nem jó, ha szalonokban dől el, ki legyen a miniszterelnök.\"Szelényi Iván: „Az ember minél inkább elvonul az elefántcsonttoronyba, annál inkább eszébe jutnak olyan gondolatok, amik talán nem közhelyszerűek, de elképzelhetőek.\"Dalos György: „Egy olyan világban akartam élni, ahol szabadon mondhatom a véleményem, szabadon írhatok.\"Radnóti Sándor: „Az értelmiség legfőbb felelőssége éppen abban mutatkozott meg, hogy nem vise