SZÜLŐFÖLDEM HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

Egy település történelmét meg lehet írni fennmaradt dokumentumok alapján. Azonban ha a hajdani és mai lakosok emlékeiből íródik meg, a száraz tények megelevenednek, a történelem történetté nemesül. Nagy Antal ezzel a történelemnemesítő szándékkal írta meg könyvét szülőföldjéről, Hajdúböszörményről. Történelem, család- és személyes történet a mű, objektív és szubjektív egyszerre. Tényszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyerekkora vénkertbeli utcája egykori lakóinak a felmenőit is felsorolja, születési és halálozási adataikkal együtt, saját családfáját pedig szépszülei koráig, a 19. század első feléig vezeti vissza. A második világháborús eseményekről leírtak a történészek számára is fontos adalékok lehetnek, és a Dobó István utcai házuk építésének történetéből az olvasó megismerheti a vert fal építésének technológiáját is. Személyes hangú megnyilvánulásai szülőföldjéhez való örök ragaszkodásáról viszont már-már lírai, szubjektív vallomások.Nagy Antal 1934. április 12-én született egy Hajdúböszörmény melletti tanyán, a városba csak később költöztek be. Elemi és középiskolai tanulmányait helyben végezte, majd Budapesten tanult tovább, és iskolái befejezése után is fővárosi lakos maradt. Néhány kitérőt követően a Belügyminisztérium lett a munkahelye – innen ment nyugdíjba, mint a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezető helyettese. Hajdúböszörmény, az „ürgés város” talán a legszerethetőbb hajdúváros. Körúttal ölelt sugárutas településszerkezete Párizséhoz hasonló. A hajdúkat letelepítő Bocskai fejedelem nevét viselő főtere Ráday Mihály szerint az egyik legszebb, és építészetileg legegységesebb vidéki főtér. Az itt működő vállalkozások élhető környezetet biztosítanak a város lakóinak. Az utóbbi két évtized turisztikai fejlesztésének köszönhetően idegenforgalmi jelentősége is nő, egyre inkább felveszi a versenyt két konkurensével, Hajdúszoboszlóval és Hajdúnánással. Ezért biztos vagyok benne, hogy Nagy Antal monográfiáját nem csak a böszörményi lokálpatrióták,