Nincs engedélyezve a javascript.

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gazdaság, üzlet
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidő
Idegen nyelvű könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Műszaki könyvek
Művészetek
Naptárak, kalendáriumok
Nyelvkönyvek, szótárak
Publicisztika
Regény
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Vallás
/
Könyvszalonok
Eldorado music
Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Raktári kód:
725173
ISBN:
9630794909
EAN:
9789630794909
Megjelenés:
2012.
Kötésmód:
ragasztott kötött
Oldalszám:
740
Méret [mm]:
150 x 203 x 55
Tömeg [g]:
920

Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.

3 570 Ft
Eredeti ár:
4 200 Ft
Megtakarítás:
15 %
Szállítás:
1 munkanap
Készleten
Polcra

Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887-New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök "személyes számadása" hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól.

A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott "nagypolitikával", Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje.

A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, "hintapolitikának" csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését... Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.



A Könyvjelző magazin 2012. októberi számában megjelent cikk: "Sok mindenben hasonlított Horthyhoz"