KENNEDY ÖZVEGYE

Jackie Kennedyt mintha celebnek teremtette volna a sors. Szép volt és tehetséges, jó családból származott, kitűnő iskolákba járt. Születésétől megvolt benne a vágy és az ambíció, hogy kilógjon a sorból. Talán mert megérezte az új idők szelét, idegenkedett attól, hogy a főiskola után magától értetődő módon feleségül menjen egy hozzá illő státuszú fiúhoz. Amerikaiként is Európa felé kacsingatott. Egyvalamit szilárdan elhatározott: amit csinál, az semmiképp ne legyen unalmas és átlagos. Ezt a célját el is érte. Férjhez ment a háború utáni Amerika nagy ígéretéhez, a sármos és gazdag szenátor-, majd elnökjelölthöz, John F. Kennedyhez. Jack és Jackie: ők lettek a hatvanas évek álompárja, lepipálták még a hollywoodi filmcsillagokat és a rocksztárokat is. Iszonyatos árat fizettek érte. A stílusikon címlapmosolya mögött megalkuvás, fájdalom, magány és érdekkapcsolatok hálózata rejtőzött. Két újszülött gyermekét temette el. Túlélte férje halálát, túlélte kettejük mítoszának halálát, túlélte, hogy a nemzet özvegyének dédelgetett szerepe helyett a milliárdos görög hajómágnás feleségének, egyszersmind az árulónak a szerepét osztotta magára. Három évtizeden át menekült a felépített élet hamisságai, a romba dőlt mítoszok emlékei, saját félelmei elől. Alkoholba, neurózisba, rossz és még rosszabb kapcsolatokba. Barbara Leaming életrajzi kötete pontosan, hitelesen, de szokatlan pszichológiai szemszögből ábrázolja a huszadik század egyik legfontosabb mellékszereplőjét. Jacqueline Bouvier Kennedy Onassis életét már számtalanszor mérlegre tették, vizsgálták és megírták, de csak ez az újabb portré érteti meg velünk, ki is volt valójában ez a kivételes asszony.