VERESPATAK

Az aranybányászatáról már a római korban ismert erdélyi település, Verespatak az utóbbi néhány évben került az érdeklodés középpontjába. A híradások arról szóltak, hogy egy kanadai-román cég a verespataki térségben nyitná meg Európa legnagyobb külszíni aranybányáját. Ehhez azonban több falu, köztük az egykoron gazdag bányászváros Verespatak lakosságát is el kell költöztetni. A próbafúrások azt mutatták, hogy a városka alatt jelentos értéku arany- és ezüstkincs található.A cég ciánt alkalmazna az arany kinyerésére, s egy hatszáz hektáros cianidos tározót alakítana ki a szomszédos völgyben. Az esetlegesen szivárgó zagy komoly környezeti fenyegetést jelent nemcsak Erdély, hanem Magyarország számára is.A tervezett aranybánya megnyitásának elokészületei ma már visszafordíthatalan károkat okoztak az ott élo emberek lelkében. Ugyanakkor letörölhetik a föld színérol Verespatak épületeit, templomait, temetoit, megsemmisülhet a természeti környezet, és örökre eltunhetnek a római kori bányászat e