A CIGÁNYOK MÁGIÁJA ÉS JÖVENDŐMONDÓ MÓDSZERE

Jelen mű a cigányok körében használt ceremóniák, és szokások gyűjteményét foglalja össze, melyek a jövendőmondással, a boszorkány gyógymódokkal, a szerelmi bájitalokkal és más boszorkányságokkal állnak kapcsolatban, olyan anekdoták és példák alapján, melyeket vagy nem ismernek igazán az olvasók, vagy személyes tapasztalatokból származnak. Ebben a néhány évben, mióta az Etnológia és az Archeológia hatalmas inspirációt kapott, és a folklóron keresztül kiszélesítette hatáskörét, minden egy olyan témához tartozik, melyet sokkal nagyobb érdeklődéssel, és még ennél is nagyobb haszonnal tanulmányoznak, mint akkor, mikor erőtlen, félig hívő, félig kételkedő szellemmel művelték, mely a valóságban inkább egy mese, mint indok volt. Határozottan azért kutatunk, hogy rátaláljunk a teljes igazságra, mely a materializmuson, a spiritualizmuson vagy azok identitásán alapszik, és csodálattal állunk azelőtt, hogy a csoda és a rejtély, valamint a költészet birodalma kapcsolatban áll azzal, amit mi bizonytalanul \"mágiának” hívunk, melyet nem lehet kimagyarázni, vagy eltávolítani, és mely egyre nagyobb lesz, ahogy előre haladunk tanulmányainkban, mely nem csupán egy felhő ország, egy nagyszerű ország, hanem a valóság azon országa, ahol a tudomány embere, ki egykor csupánmegvetette ezeket, a gondolatokat elhagyottá válik. A hipnotizmus sokkal nagyobb csodákat mutatott meg nekünk annál, mint amiket a régi korok varázslói, vagy a modern világ hipnotizálói valaha is megállapíthattak. A memóriát, mely Platón szerint a gondolat alapja, egykor egy meghatározott mennyiség volt, de mostanra ezt a mennyiséget napjaink pszichológiája gyakorlatilag a végtelenségre szélesítette ki (ha ez a szó nem túl merész), és tökéletes fejlődése az intellektussal azonos, és így nyíltan látjuk magunk előtt azt az erőt, hogy olyan dolgokat mutassunk be, melyeket egykor csodának tartottak. Nem kevésbé nyilvánvaló, hogy a tudósok és a praktikus feltalálók,mint például DARWIN, WALLACE, HUXLEY, TYNDALE, GALTON, JOULE,