Nincs engedélyezve a javascript.

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gazdaság, üzlet
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidõ
Idegen nyelvû könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Mûszaki könyvek
Mûvészetek
Naptárak, kalendáriumok
Nyelvkönyvek, szótárak
Publicisztika
Regény
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Vallás
/
Könyvszalonok
Eldorado music

Hírlevél feliratkozás

És értesülj mindenről elsőkézből

A megadott adataim kezeléséhez hozzájárulok, az
foglaltakat elfogadom.
Első generációs szabadság
Raktári kód:
747598
ISBN:
6155227080
EAN:
9786155227080
Megjelenés:
2016.
Kötésmód:
ragasztott kartonált
Oldalszám:
352
Méret [mm]:
134 x 200 x 18
Tömeg [g]:
410

Első generációs szabadság

Filmkritikák, publicisztikák 1990-2016

2 465 Ft
Eredeti ár:
2 900 Ft
Megtakarítás:
15 %
Szállítás:
1 munkanap
Készleten
Polcra

"...a cukros kenyér, az acetonos lehelet és az ájulás tünet csupán. Egy társadalom hibás működésének egyértelmű tünete. Egy társadalomé, amelyben úgy látszik, nemcsak a "törvény szövedéke", de a szociális háló is "mindig fölfeslik valahol". S ha már a népi írókkal példálóztak a riportban, ők sem a tüneteket írták le - azokat is -, de az okokra is rámutattak, és a megoldást keresték. De hol vannak ma az írók? Egyáltalán, hol van az értelmiségi, aki nem csupán borzong, méltatlankodik és szemlesütve akadozik karácsonykor, hanem feltár, elemez, kíméletlenül szembesül és szembesít. Aki nem fogja be "pörös száját" egy szakértői állásért, aki érvényt szerez a törvénynek; aki kikéri magának, hogy éjjel kettőkor mutassák a magyar valóságot, nappal pedig katalán, brazil, amerikai s a jó Isten tudja, miféle szappanoperákkal hülyítsék. Hol van az értelmiségi, aki azért értelmiségi, mert az igazságot nem áldozza föl a lojalitásért. Hol van? !"



"Gyermekkorom, majd ifjúságom a hatvanas-hetvenes években mintha egy mozivászon előtt telt volna el. Bergman, Fellini, Wajda, Tarkovszkij, Jancsó, Kósa, Sára, Huszárik és a dokumentaristák filmjeit néztük megbűvölten, elvarázsoltan. S amikor éppen nem moziban voltunk, akkor beszélgettünk a filmekről klubokban, egyetemeken. A kelet-európai film és a történelem - ez volt például az 1974-75-ös tanévben Bíró Yvette budapesti bölcsészkaron tartott szemináriumának a címe. Sokat tanultunk ezeken az előadásokon, Kelet-Eeurópáról is, a történelemről is. Legtöbbet talán akkor, amikor a következő tanévben Bíró Yvette elbúcsúzott tőlünk, mert kirúgták a Filmkultúrából, s közölték vele, hogy az "országból való távozása ellen nem emeltek kifogást". Nem sokkal előtte elveszítettük a legendás filmkritikust, B. Nagy Lászlót is - s ha még nem értettük is pontosan, de megsejtettük, hogy mindaz, amiről beszélgettünk oldottan, derűsen, cseppet sem iskolásan: a film és a történelem a mi időnkben és a mi térségünkben nem játék, nem csak mozi.

Ma, amikor a filmnézés már a shopping centerek járuléka, mint a fitneszszalon és a biliárdklub, nehéz elképzelni, mit jelentett mondjuk Tarkovszkij Andrej Rubljovja vagy Andrzej Wajda Márványembere a közönségnek a maga idejében." (részletek a kötetből)