HOGYAN KÉNE EMBERT SZERETNI? - TANULMÁNYKÖTET

\"Hiszen csak most volt, az imént, hogy először találkoztunk a Hungária kávéházban: a szódás pohárból vizet fröcskölt a nálam is idősebb, ismert újságíró, Szász István fejére. Ki ez a szemtelen kölyök, hogy így mer viselkedni egy felnőttel? Pedig talán még tizennyolc éves sincs. Aztán kiderült, hogy csak tizennégy. Persze túl a hatvanon nyolc év korkülönbség már nem sokat számít. De akkor, végzős egyetemistaként meg voltam rökönyödve. Hogy kerül ez az idétlen kamasz: ide, a híres irodalmi kávéházba? […] A Hungária mélyvizében véletlenül tanúja voltam egy beszélgetésnek: János éppen az ÉS-sel kiépült kapcsolatát perzselte fel. „Ha ennyire elutasítasz mindent – mondta a lap egyik vezető munkatársa – akkor lélegzetet se vegyél!” Elképedve néztem rá. Ez az eszes és józan ember valóban elhiteti magával, hogy a levegőt is a rendszernek köszönhetjük? - Kőszeg Ferenc/ Egyszer csak halk moraj futott végig a tömegen; határozott, sietős léptekkel három férfi vonult el mellettünk, középen az ifjabb Bibó István, egyik oldalán Illyés Gyula, a másikon János. „Ki az a taknyos?”, méltatlankodott mögöttem egy idősebb férfiú. „Kenedinek hívják”, felelte jól értesült ismerőse. „Ő lesza másik szónok.” „Ez? Hogy jön ez ahhoz, hogy Illyés Gyula mellettbeszéljen?” Nos, Illyés nyelvi bravúrokkal agyonzsúfolt búcsúbeszédébennem sok szó esett arról, hogy mi volt Bibó szerepe a magyar politikaitörténelemben. János beszéde az övé mellett kicsit döcögősnekhatott, viszont arról szólt, amiről a ravatalnál beszélni kellett: Bibópolitikai örökségéről. A magyar társadalom előtt álló feladat létrehozniaz egyén szabadságán alapuló, demokratikus politikai közösséget,sulykolta Bibó 1945 és 1948 között. - Kis János/