ADY ENDRE KULTÚRHARCAI - ÚJABB TITKOS TÖRTÉNETEK

1789-ben, mintegy 230 éve, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával indult meg a francia forradalom által vezérelt politikai-ideológiai változás, ami a későbbiekben minden idők leggyilkosabb rémuralmát eredményezte. Ekkor szabadultak el azok az erők, amelyek nemcsak százmillió ember kiírtásáért felelősek, hanem elhatározták, hogy megsemmisítik az európai kereszténységet és a nemzetekhez kötődő kultúrát.Magyarország sokáig kimaradt ezekből a folyamatokból, ám a XX. század elején hozzánk is beköszöntött a felvilágosodás új formája. 1919-ben a Tanácsköztársaság és vérszomjas gyilkosai 133 napig tobzódtak a vérben, de ez csak a bemelegítés volt. A második világháború után már a legbetegebb vágyaikat is kiélhették a francia jakobinusok hazai követői, akik Marx, Engels, Lenin nyomdokain hozzákezdtek az „új társadalom” létrehozásához.A legbrutálisabb gyilkosságokra épülő hazai kommunista terror ideológiai légköre az 1900 évek elején alakult ki. Ebben kiemelt szerepet kapott az a kulturális térfoglalás, amelyen keresztül elindult a magyar identitás megsemmisítése. Ez volt a napjainkban zajló kultúrharc első állomása.A küzdelemben kiemelt szerepe volt a tragikus sorsú nagy magyar költőnek, a pontosan 100 éve elhunyt Ady Endrének is. Vajon ő hová állt ebben a harcban, és azt milyen indokkal tette?A könyvben megtaláljuk annak a rengeteg súlyos állításnak a bizonyítékait, amelyeket eddig az irodalomtörténészek kérdésként sem mertek feltenni. Raffay Ernő folytatja korábbi könyveiben megismert hiteles forrásokra épülő tényfeltáró oknyomozását. Kutatásaival újraírja a XX. század elejének magyar történelmét és irodalomtörténetét.