EGY ÖSSZEDŐLT VILÁG ROMJAIN

Nyisztor Zoltán (1893–1979) a XX. századi magyar kultúra egyik legjelentősebb személyisége. Újságíróként, katolikus hitszónokként, szervezőként a magyar megmaradás országosan ismert vezéregyénisége volt. Az 1945 utáni kommunista diktatúra pribékjei letartóztatták, amikor pedig ideiglenesen szabadlábra helyezték, kalandos körülmények között bujkált és szökött meg üldözői elől.A két világháború közötti időszak katolikus harcosa Rómában próbált sovány megélhetéshez jutni, de keserűen tapasztalta az egyház részéről érkező elzárkózást és közönyt. Mint fogalmazott: „Egyszerűen leírtak bennünket otthon és külföldön is a nyilvántartásból. Meghaltunk az egyház számára!”Rövid idő után Dél-Amerikába vándorolt ki, ahol Kolumbiától Venezueláig az őserdőkben, a nagyvárosokban szolgálta az ottani katolikus egyházat. Idegen földön megbecsülték az idegent és alig akarták elengedni, amikor az 1960-as években úgy döntött, visszaköltözik Európába, mert visszahúzza a szíve.Nyisztor Zoltán memoárjai ma már történelmi kordokumentumok egy olyan világból, amely az elsüllyedt Atlantiszhoz hasonlít. Minden sora, gondolata az összmagyar történelmi emlékezet része. Nyisztor Zoltán kapcsolatban állt a két világháború közötti időszak vezéregyéniségeivel. Püspökök, bíborosok, miniszterek, miniszterelnökök társaságában, közelében tanúja volt az akkori kor történéseinek. Ráadásul a Bangha Béla által alapított Magyar Kultúra vezető szerkesztőjeként a hazai szellemi élet kiválóságait is személyesen ismerte.Nyisztor Zoltán a kommunista diktatúra által sújtott Magyarországra már nem térhetett vissza. A magyar történelmi tudatformálás szempontjából is felbecsülhetetlen értékű visszaemlékezéseinek első kötete most először jelenik meg szeretett hazájában.