MAGYAR GEOPOLITIKA

„Őseink nem egyedül a hódítás és a fegyver jogán vették birtokukba a Kárpáti-medencét, hanem örökség jogán is. Mielőtt a ma itt lakó népek bármelyike is állandó otthont talált volna, a magyarság két testvérnépe, a hun és az avar már uralma alatt tartotta. Régebben ezt a rokonságot történetíróink közül is többen tagadták. Ma azonban krónikaíróinknak már igazságot szolgáltatott a tudomány. Hogy honfoglaló hőseink Árpád vezérletével itt kerestek hazát, az nem a véletlen műve, sőt nem is egyszerűen e történeti kényszer következménye, hanem a magyarság öntudatos törekvéseinek eredménye. Kétségtelen, őseinket a volgamenti, majd donvidéki hazából a népvándorlás hullámai mozdították ki, ámde őseinek még módjukban lett volna több irány között is választani. Teljesen hihetetlen azonban, hogy a sík vidékhez szokott magyarság menekülésszerűen nekirohanjon a Kárpátok hegyláncainak. S nem is volt így. (…) Közös hazánk ez a terület, amelyhez való jogunkat éppen úgy kellene ismernünk, mint a háztulajdonosnak, földbirtokosnak az ingatlanához fűződő jogokat, s ez kötelességünk is.”1943-ban a fenti a gondolatokkal ajánlotta művét az olvasóközönségnek Kalmár Gusztáv (1892–1949), minden idők egyik legjelentősebb földrajztudósa. A szerző az egykori Magyarország természeti egységét felbontja alkotóelemeire és a Kárpát-medence minden egyes tájának geopolitikai jelentőségét éppen e természetes egység szempontjából mutatja be. „Úgy tesz, mint a gépészmérnök, amikor a motort vagy egyéb erőgépet alkatrészeire szedi szét, megmagyarázza az összefüggéseket és a kölcsönhatásokat, hogy a bemutató után könnyen és biztosan újra összerakja a gépezetet és bemutassa hallgatóinak tökéletes működését” – írta a kötet egyik korabeli méltatója.A bencés szerzetes könyve nemcsak úttörő jelentőségű volt, hanem mindmáig ez a legfontosabb magyar geopolitikai alapmű. A kommunista diktatúra és mai szellemi örököseik ezt is megpróbálták eltüntetni, de nem sikerült, 80 év után most először jelenik meg újra Kalmár Gus