AZ UNA HULLÁMAI

A háborúval nem lehet szembenézni. Aki túléli, az ezzel kínlódik. E regény szerzője a kilencvenes évek boszniai háborújának katonái és túlélői közé tartozik. Számtalanszor eleshetett volna valamelyik isten háta mögötti fronton, puskával a kezében. Számtalanszor meg is bolondulhatott volna a háború után. Irodalomból, „fényszavakkal” alakította ki a „pajzsát”, így védekezett, vallja. Írt háborús novellákat is, első regényében azonban a háborút a fonákjáról dolgozta fel: azt írta meg, hogy mi veszett oda. Gyermekkorát a gyönyörű Una folyó partján, azokat az időket, amikor együtt lélegzett a természettel, és amikor még senki sem sejtette, hogy mi készül az emberi lelkekben és fejekben. Számára fontosabbá váltak ezek a régi, egy egészen más világból való élmények, mint azok a szilánkok, amelyeket a háborúról őriz és bunkerez be az emlékezetében. Az emlékezet küzd ebben a regényben azért, hogy egy hadviselt fiatalember ép és egészséges férfi lehessen a hatalmas, de korántsem fenséges veszteségtörténet után. Nagy itt a „szép szó” tétje: az élet.RADICS VIKTÓRIA (1960, Zombor) József Attila-díjas irodalmár, műfordító, kritikus. 1983 óta Budapesten él, harminc éve fordít délszláv nyelvekből, olykor németből, több mint húsz könyvet jegyez fordítóként, ezenkívül számtalan fordítása jelent meg különböző lapokban, folyóiratokban. Danilo Kišről monográfiát írt. FARUK ŠEHIĆ 1970-ben született a volt Jugoszláviában, Bosznia-Hercegovinában, Bihacon, és Bosanska Krupában nőtt fel. A háború kitöréséig, 1992-ig állatorvosnak tanult Zágrábban. 22 évesen önként belépett Bosznia-Hercegovina Hadseregébe, és végigharcolta a háborút, egy 130 fős egység parancsnoka volt; közben egy alkalommal súlyosan megsebesült. A háború után irodalmat tanult Szarajevóban. 1998 óta publikál, rövidtörténeteket, verseket, esszét, kritikát ír, az ún. „eltiport nemzedék” jeles bosnyák szerzője. Műveit angol, német, bolgár, francia és macedón nyelvre fordították. Az Una hullámai 2011-ben jelent meg és Meša Selimo