Nincs engedélyezve a javascript.
/
Könyvszalonok
/
Eldorado music

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Fitness-Életmód
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gasztronómiai
Gazdaság, üzlet
Gyerek / Mese
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyv
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidő
Idegen nyelvű könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Ismeretterjesztő
Játékok
Kulturális
Mese
Műszaki könyvek
Művészetek
Naptárak, kalendáriumok
Népzene
Nyelvkönyvek, szótárak
Oktató
Olvasási kellék
Papír, írószer
Publicisztika
Regény
Rock / Pop
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Ünnepi
Vallás
Zenei

Akciós könyveink árkategória szerint

0 - 499 Ft
500 - 999 Ft
1 000 - 1 499 Ft
1 500 - 1 999 Ft
2 000 - 2 999 Ft
3 000 - 4 999 Ft
5 000 Ft felett

Akciós könyveink engedmény szerint

21 - 30 %
31 - 40 %
41 - 50 %
51 - 60 %
61 - 70 %
71 - 80 %
81 - 90 %
91 % felett

Hírlevél feliratkozás

És értesülj mindenről elsőkézből

Az erőszak archeológiája
Raktári kód:
745430
ISBN:
9638849069
EAN:
9789638849069
Eredeti megnevezés:
Recherches d'anthropologie politique
Megjelenés:
2015.
Kötésmód:
cérnafűzött kötött, védőborítóval
Oldalszám:
176
Méret [mm]:
121 x 194 x 19
Tömeg [g]:
250

Az erőszak archeológiája

2 750 Ft
Szállítás:
1-10 munkanap
Készleten
Polcra

Pierre Clastres (1934-1977) a fiatalon elhunyt anarchista antropológus és etnológus életműve, ahogyan azt több méltatója is kiemeli, elsősorban politikai jelentőséggel bír. Kissé meglepő állítás ez, tekintetbe véve, hogy az aggályos tudósként és briliáns stilisztaként számon tartott Clastres főleg az amazóniai indiánok körében végzett terepmunkáiról írott, sodró erejű beszámolóinak köszönhette hírnevét - ahogy Paraguayból való kitiltását is... Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy a fenti kijelentés idegen volna a hivatása kopernikuszi fordulatát sürgető szerző eredeti intencióitól, hiszen Clastres szerint az antropológia tudományát - amennyiben az a saját arcképünket tükröző, ám autonómiáját makacsul őrző Másikkal szembesít minket - csakis politikai antropológiaként lehet elképzelni.

Ennek szellemében írásai mindig ugyanazokra a problémákra irányítják figyelmünket: a társadalom és az állam viszonyára, az erőszak és a politikai hatalom mibenlétére, valamint - szellemi elődje, La Boétie nyomán - az "önkéntes szolgaság" mozgatórugóira. Míg legismertebb, La Société contre l'État (1974) című művében azt próbálta bizonyítani, hogy az államiság korántsem tekinthető a társadalomfejlődés logikus és elkerülhetetlen végpontjának, addig a válogatásunk alapjául szolgáló, 1980-ban posztumusz megjelent kötetének esszéiben egyrészt a Nemes Vadember mítoszát igyekezett lebontani, másrészt a "primitívek" között tapasztalható állandó háborúskodás okaira próbált új magyarázattal szolgálni. A hobbesi elmélettel szemben ugyanis a háborút nem az ideig-óráig megregulázható emberi ösztönök felszínre törésének tekintette, hanem olyasminek, aminek segítségével a félnomád törzsek sikerrel óvják meg magukat az Állam, vagyis - Nietzsche szavával - "a leghidegebb szörnyeteg" felemelkedésétől.

Az indiánoknál szerzett tapasztalatai nemcsak arra ösztönözték a Claude Lévi-Strauss tanítványaként induló szerzőt, hogy meghaladja a maga korában egyeduralkodó strukturalista és marxista törekvéseket, és hogy a különbségek rangsorolása, elsimítása vagy idealizálása helyett az antropológia tárgyaként kezelt embereket szóhoz juttató diskurzusokat teremtsen, de antitotalitarizmusát is megerősítették. Miután 1956-ban kiábrándult a kommunizmusból, először a Socialisme ou Barbarie gárdájában tűnt fel, hogy aztán 1968-as események meghatározó alakjává váljon. Nem véletlen hát, hogy a '68 szellemét övező világméretű amnézia következtében kívül rekedt az utóbbi évtizedek szellemi horizontján, és bár jelentős szerepe volt Gilles Deleuze és Félix Guattari egyes kulcsfogalmainak kidolgozásában is, csak manapság - nem kis részben a radikális Tiqqun csoport és Miguel Abensour munkásságának köszönhetően - kezdik világszerte újra felfedezni.