Kimentem az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet?