Nincs engedélyezve a javascript.
/
Könyvszalonok
/
Eldorado music

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Ajándéktárgyak
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Fitness-Életmód
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gasztronómiai
Gazdaság, üzlet
Gyerek / Mese
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyv
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidő
Idegen nyelvű könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Ismeretterjesztő
Játékok
Kulturális
Műszaki könyvek
Művészetek
Naptárak, kalendáriumok
Népzene
Nyelvkönyvek, szótárak
Oktató
Olvasási kellék
Papír, írószer
Publicisztika
Regény
Rock / Pop
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Ünnepi
Vallás
Zenei

Akciós könyveink árkategória szerint

0 - 499 Ft
500 - 999 Ft
1 000 - 1 499 Ft
1 500 - 1 999 Ft
2 000 - 2 999 Ft
3 000 - 4 999 Ft
5 000 Ft felett

Akciós könyveink engedmény szerint

21 - 30 %
31 - 40 %
41 - 50 %
51 - 60 %
61 - 70 %
71 - 80 %
81 - 90 %
91 % felett

Hírlevél feliratkozás

És értesülj mindenről elsőkézből

A nácizmus történeti pszichológiája
-20%
Raktári kód:
766818
EAN:
9786156048301
Megjelenés:
2020.
Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
256
Méret [mm]:
165 x 238 x

A nácizmus történeti pszichológiája

3 160 Ft
Eredeti ár:
3 950 Ft
Megtakarítás:
20 %
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2020.
Polcra

Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és
az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik
fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci
rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat,
amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet. A történeti pszichológia célja, hogy a
gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok elemzését az emberi motívumok vizsgálatával is
kiegészítse. A szerző a náci múlt kapcsán arra a kérdésre keresi a választ, hogy lélektanilag mi
vezethet egy ilyen destruktív rendszer kialakulásához. Hol van az a „végső határ”, ahol az ember
elveszíti emberségének lényegét? Vajon mi motiválhatott néhány százezer katonát arra, hogy a
politikai hatalmat magának követelje? Az érzelmek feltárása nélkül ez a történet aligha érthető. Ma
már tudjuk, hogy minden csoport történetét érzelmek kísérik, melyek hatással vannak arra, ahogy a
tagok a jelent észlelik és arra is, ahogyan reagálnak rá. Az elmúlt korszakok mentális struktúráit dédés nagyszüleink félelmei, örömei, vágyai, lelkük sebei, szégyenük és olykor haragjuk is formálta. A
folyamat ma is tart, hiszen mi magunk is hozzájárulunk e struktúrák fenntartásához és alakításához.
Vajon mennyire vagyunk ennek tudatában? Mit tehetünk mi magunk az élhetőbb jelenért?