A LEGJOBB SZÁNDÉKOK

A legjobb szándékok, mint Bergman minden műve,önéletrajzi ihletésű, de egészen példátlan módon:szülei kapcsolatát írja meg benne, a saját születésétmegelőző szűk tíz évüket, 1909-től 1918-ig. A nagypolgáricsaládból származó, elkényeztetett ápolónőanya és a szegény sorból kiemelkedő, félszeg, félénklelkész apa minden ízében, testi-lelki valójábanbemutatott szerelme maga az élet – s egyben merőkitalálás. Ők a századelő svéd társadalmának konvencióiellen lázadnak szerelmükkel, de a magánéletnáluk sem marad boldog sziget az ellenséges közegben.Az uppsalai polgári lét nyílt és begyöpösödöttvilága; az egyetemi városka középkoriasan életvidámdiáksága; az isten háta mögötti északsvéd egyházközségmagába forduló népe; a háború; az erejükettétován próbálgató munkások; a rezignált, anakronisztikusvidéki arisztokrata; és nem utolsósorbana sötét és a hideg – megannyi próbának vetik alá aBergman szülőket. Rájuk is érvényes, ami az egésztársadalomra: megvannak bennük „a legjobb szándékok”,ami az értelmes és hasznos élet alapja, devalahogy mindig kicsorbulnak… Hogy miért, errekeres magyarázatot a svéd alkotó.A legjobb szándékok több, mint remek forgatókönyv,több, mint krónika és dokumentumregény,több, mint amolyan igazi, olvasmányos realistaregény, több, mint rafinált ál-elő-önéletrajz, több,mint irodalmi kísérlet: nagy mű. 1993-as első kiadásaóta sokan keresték; most új formátumban adjukolvasóink kezébe.